Kirándulás Bernbe, Svájc fővárosába

Bern Svájc fővárosa, egyben Bern kanton székhelye is. Korántsem a legnagyobb város, a maga kevesebb, mint 130 ezer lakosával. Lakosság tekintetében megelőzi Zürich, Genf és Bázel is.
Bern nagyjából Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján. Az óváros a folyó egyik kanyarulatában helyezkedik el.

Az Aare folyó kanyarulata

A város jelképe a berni mackó (medve). A medve kedvelt állat jelképek szempontjából, több városnál találkozhatunk vele Európában. Pl. Berlinnek is a medve a jelképe.

Berni medve, sok helyen találkozhatunk vele

Egy érdekes legenda szerint azért lett a város neve Bern, és a jelképe a mackó, mert  a városalapító Berchtold V. von Zähringen herceg úgy döntött, hogy az első elejtett állatról fogják elnevezni a várost. Az első elejtett állat pedig egy medve volt a legenda szerint. Németül a medve  Bär és ebből lett a Bern szó. Nyelvészek szerint ennek a két szónak semmilyen kapcsolata sincs egymással. A medve viszont a város címerállata.
Medvékkel a történelmi város megtekintése kezdetén találkozhat a látogató. Az Aare folyó partján, a  Nydegg híd hídfőjénél található a medveverem, ahol igazi medvéket láthatunk.

Medveverem, használaton kívül van már

Medveverem, ahol a mackók laknak

A hídon átmenve az UNESCO örökség részét képező óvárosban sétálhatunk. Széles utcák, az utcákon színes szobrokkal díszített kutak.

A házak aljában árkádsor húzódik végig. A házak alsó szintjén üzletek találhatók.
Az óváros utcáin sétálva, mintha a múltba térnénk vissza.
A város egységes képét annak köszönheti, hogy nem engedtek a többinél magasabb házakat építeni, így az iparosok, kereskedők, és a nemesek házai is hasonlóképpen néznek ki.

Berni utcakép

A séta a következő bejegyzésben folytatódik.

Rajna vízesés

Tanultam róla az iskolában, tudtam, hogy létezik, megvallom, pontos helyét nem jegyeztem meg.

Ez volt az oka annak, hogy tavaly, amikor Zürichben egy egész napot eltöltöttem, és kerestem valami városnézést, vagy hasonlót, nem is tűnt fel, hogy van kirándulás, melynek célja a Rheinfall. Rhein, Rhein, mi lehet az?



Rajna vízesés



Gondolkoztam rajta órákig, mire leesett, hogy ó, hát ez biztos a Rajna, és akkor itt lenne a közelben a híres Rajna vízesés?

Akkor már késő volt. Azóta folyamatosan sajnáltam, hogy nem jutottam el oda. Azzal vigasztaltam magam, hogy az idő nem is olyan jó (ez igaz volt), meg majd legközelebb megnézem. 

Idén augusztus végén a  körutazások szemlézése, és ó, hova lehet még menni ősszel probléma  taglalása közben egyszer csak megláttam egy svájci körutazást. Teljesen meglepő módon emberi, megfizethető áron. A kiszemelt időpontban, és az azt követő időpontban már nem volt hely, de az idei utolsóra még szerencsére igen. Ha nem lett volna, azt hiszem, maradok itthon. Annyira megtetszett ez az út, hogy utána már bármelyik szegényesnek tűnt.

Ennek az útnak egy kis állomása a Rajna vízesés. Készültem rá, vártam nagyon, hogy láthassam. A belépő tavaly óta háromszorosára emelkedett, ez nem szép dolog. De ha leírom azt is, hogy tavaly 1 CHF, idén pedig 3 CHF, akkor azért látszik, nem annyira vészes a helyzet. Ennél csak drágább bármilyen látványosság megtekintése.

Hol is van a Rajna vízesés?

Svájcban, Schaffhausen mellett. Svájc nem nagy területű ország, ezért nincsenek nagy távolságok. Zürichből egy félnapos kirándulás keretében megjárható.

Aki a Niagarához hasonló, hatalmas vízesésre számít, az csalódik. Nem magas a vízesés, de elég széles.

Egészen pontosan, a Rajna vízesés 150 méter széles és 23 méter magas, átlagosan 700 köbméter/másodperc a vízhozama. Európa legnagyobb és leglátványosabb vízesése.

Van ám külön honlapja is. Itt érhető el a Rajna vízesés honlapja.


Nyitvatartási idő naponta:

• április-május és október hónapokban 9:30 - 17:00 között
• június és szeptember között 9:00 - 18:00 között
• novembertől március végéig 10:00 - 16:00 között

Ha Zürichből szeretnénk kirándulni, és az angol nyelvű oldalakat böngésszük, akkor kirándulási célpontként ne a Rhein, hanem a Rhine szót írjuk be. Az ellenség megtévesztésére ugyanis ott így nevezik.

A kirándulás neve: Rhine Falls with Airport transfer. Bővebben itt olvashatunk a kirándulásról.

A kirándulás ára 2010. októberében:

• felnőtteknek CHF 46.00 / EUR 30.05,
• gyerekeknek 16 éves korig CHF 23.00 / EUR 15.05

A kirándulások naponta reggel 9 körül indulnak, kb. 3,5 órásak.

 

 

Vaduzi séta

Vaduz Liechtenstein fővárosa. Pici ország pici fővárosa.

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc között az Alpokban.
Területe 160 km2.
Fő folyója a Rajna, amely elválasztja az országot Svájctól.
32-33 ezer lakosa van. A főváros nem a legnagyobb városa, kb. 5000 lakosa van. (A legnépesebb városnak sem sokkal több.)

Vaduz - hercegi vár a völgyből

Hercegi vár maketten

Vaduzi utcakép

Vaduzi utcakép

Vaduzi utcakép

Vaduzi utcakép

Vaduz - Parlament

Vaduzi utcakép

Vaduzi utcakép

Vaduz - köztéri szobor

Vaduz - múzeum

Rattenberg

Ha Ausztriában Innsbruck környékén jár az ember, nem szabad kihagynia ezt a piciny települést.
Az A12-es autópálya mentén található, Kufstein és Innsbruck között. Írhatnék más településeket is, de ezt a két várost ismerjük biztosan, legalábbis névről.



Rattenberg megközelítése

Rattenberg az Inn folyó partján fekszik, a legkisebb osztrák város.

Rattenberg

1254-ben egy oklevélben említették először Rattenberg nevét. A település valószínűleg ennél sokkal régebbi.
Neve a bajor Ratolt (Ratolt hegy) vagy Raboto szóból származik. Neve magyarul hegyi patkányok. Hát nem annyira bizalomgerjesztő. Első említése a 10. században történt.
A középkorban jelentős település volt mint gazdasági, mint politikai téren. A Bajorországot Salzburggal összekötő úton fekszik, már a régi időkben is közlekedési csomópont volt. A szárazföldön és a vízen közlekedő járművekre vámot vetettek ki.
A város hovatartozása többször változott az idők során. Ezt nem részletezem, mert eléggé nehezen követhető, mikor kinek a fennhatósága alatt állt.

Rattenbergi utcarészlet

1393-ban kapott a település városjogot.
Jelentős fejlődés kezdődött 1415-1416-ban, amikor is kialakult a város ma is látható szerkezete. A 19. században megszüntették a városkapukat, amelyek a fejlődés útjában álltak.
A környéken a 15. században réz és ezüst bányászat kezdődött, fellendítve a gazdaságot. A 16. század végére kimerültek a bányák, ekkor a város életében hanyatlás kezdődött.
1889-ben Rattenberg saját vasútállomást kapott.
A 20. században a turizmus és a városban található üvegipar vált a két legfontosabb gazdasági tényezővé.

Rattenberg - üvegtárgyak

Ma a turisták százai látogatják meg a települést sétálnak középkori kicsiny utcáin, gyönyörködnek szépen felújított épületekben, vásárolnak a boltokban.

Rattenbergi utcarészlet



Rattenberg - utcarészlet



Rattenbergi utca, háttérben az Alpok hegyeivel

Rattenbergi utcakép

A város szinte tele van ajándékboltokkal, különös tekintettel az üvegtárgyakra. Ezek között használati tárgyak, például poharak, vázak, tálak; dísztárgyak, mint például karácsonyfadíszek, üvegvirágok, üvegből készült állatok, kézzel készített üveggyöngyök találhatók.

Üvegből készült szaloncukrok

Ezen kívül vásárolhatunk képeslapokat, helyi italféleségeket, a népi hagyományhoz tartozó figurákat, tiroli ruházati cikkeket, édességet, és sokféle apróbb-nagyobb ajándéktárgyat.

Természetesen múzeumok is vannak Rattenbergben, a régi kovácsműhely is egy ilyen múzeum, ahol ügyes üzleti megfontolásból a csoportok ingyen nézhetik meg a kiállítást, majd vásárolhatnak a mellette található ajándékboltban. A várromból csodálatos kilátás nyílik az Inn völgyére.

A régi kovácsműhely ma múzeum

Festett szekrény




Szobabelső

 

Szobabelső