A Krk-sziget az első sziget a Kvarner-öbölben. 1980 óta híd vezet át a szárazföldről. Látótávolságban van Fiume (Rijeka), Abbázia (Opatija), a híd lábához közel pedig az Uvala Scott üdülőtelep.
Híd a Krk-szigetre |
Átlátni az olajfinomítóra a híd lábától |
Krk az Adriai-tenger második legnagyobb szigete.
Területe 405,25 km2 . Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200 km.
Lakossága kb. 17 000 fő.
A fő megélhetési forrást a mezőgazdaság, (szőlő- és, gyümölcstermesztés, állattenyésztés) és a turizmus jelenti.
A napsütéses órák száma 2500 óra évente.
Sok kikötőnek is alkalmas öblöt találunk a szigeten.
Nyugati része lankás, míg keleti oldalát meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi.
A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. A régi rómaiak Curicta szigetnek nevezték.
Egy utcában vagyunk |
Nos, az utolsó, negyedik napon Krk-sziget szerepelt a programban.
Reggeli után indultunk, ragyogó napsütésben. A régi úton, a Magisztrálon haladtunk észak felé. Ismét megnézhettük Jablanacot, a kilátót, ahol jártunk, a kompot, ami átmegy Rab-szigetére. Utána már "ismeretlen" tájon haladtunk. Az út kanyarog, ahogy emlékszünk rá régről, keskeny is, de van egy nagy különbség. Az út szinte kihalt.
Amikor elérünk a Krk-sziget déli részéhez, kezd élénkülni a forgalom. Egyre több autó, néha már kirándulóbuszokat is látni. Szép kis települések következnek egymás után. Lassan eljutunk Crikvenica környékére.
Crikvenica után már élénkebb a forgalom, nem tűnik kihaltnak a tengerpart.
Lassan megérkezünk a hídhoz, kis pihenő után átkelünk rajta.
Fő a biztonság |
Átkeltünk a hídon, és rövid utazás következett. Szeptember elején szüret van Krk-en. Ahogy mentünk, több szőlőültetvényt láttunk, ahol szorgos kezek szüreteltek. Az úton több szőlőt szállító kistraktor húzta pótkocsi, és nagy teherautó egyaránt előfordult.
A parkolóból előtáruló látvány |
Vrbnik volt az első célpont. A buszról a parkolóban leszálltunk, és körülnéztünk. A domb tetején szép templom áll, nem is gondoltuk, hogy pár perc múlva arrafelé vesszük az irányt. Lentről nagyon messzinek és nagyon magasnak tűnt.
A parkolóban körülnézve láttuk a szőlővel megrakott teherautókat, ahogy ügyesen manővereznek a keskeny úton.
A domboldalom modern házak állnak, amik lehet, hogy nyaralóként szolgálnak, mindenesetre furcsa volt a sok leeresztett redőny.
Vrbnik |
A dombra felkapaszkodva időnként érdemes volt megállni és körülnézni. Szép táj tárult elénk. Dombok, fák, virágok, a háttérben a tenger.
Vrbnik - kilátás a tengerre |
Feljutottunk a dombra, ahol a városka történelmi magja található. Megérte a sétát.
A szokásos régi, kőből épült házak, az Adriánál megszokott szűk, köves, lépcsős utcák, sok templom, virágok, pici boltok, néha szaladgáló macskák.
Lakóház |
A régi és az új találkozása |
Ez is az utca része |
Sikátor |
Csak egyesével! |
Vrbnik még egy meglepetést tartogatott. Kóstoló is volt egy helyi pincészet termékeiből. Felkészültek már az ilyen kóstolókra, mert pillanatok alatt előkerültek a poharak, és mindenki megkóstolhatta a kétféle bort, és a fügepálinkát is. A kóstoló vásárlással egybekötött volt, tehát azonnal meg is lehetett venni a termékeket. Csinos kis papír üvegtartóba tették az üvegeket, ajándékozásra és utaztatásra készen.
Visszasétáltunk a buszhoz, és továbbindultunk Krk városa felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése