2011. aug. 15.

Krk városa

A Krk sziget "fővárosa" Krk. A Krk grófok egykori székhelye. A város lakossága kb. 6000 fő. Krk városa a hídtól 25 km-re, a sziget nyugati oldalán található.
A turizmusnak nagy hagyománya van itt, már a 19. század második felében nyaralóhely volt. Nyaranta sok kulturális esemény színhelye.

Krk városa a kikötőből


Például 2011. augusztus 19-én lesz egy nyári koncert.
A város honlapját itt találjuk: http://www.grad-krk.hr/Home.aspx?PageID=1&gohome=true

Krk óvárosa megőrizte középkorias jellegét. 15. századi városfalak veszik körül, szűk utcákkal és sikátorokkal. Az óvárosban 100 évesnél fiatalabb épület nincs is.

Reneszánsz szökőkút


Néhány látnivaló:
  • Krk főterén, a Vela Placán a 15. századi polgármesteri hivatal áll, valamint egy reneszánsz szökőkút
  • Városkapu
  • Kikötő (egy része ma már parkosítva van, feltöltötték, tengeri bástya csatlakozik hozzá)
  • Román stílusú Katedrális
  • Püspöki palota
  • Frangepán-vár (1491-ben épült, eredetileg tömlöc volt)
  • Ferences rendi templom – 13. század
  • Mária mennybemenetele
  • Bencés rendi Mária templom – 10-12. század
Krk óvárosa

Krk - Frangepán vár előtt

Séta Krk óvárosában

Krk óvárosa


A kikötő melletti parkolóban álltunk meg, onnan az óváros csak egy pár percnyi sétára  van. sétánk során igyekeztünk mindent megnézni, amit csak lehetett. A katedrális, a Frangepán vár, a főtéren a szökőkút, és több, be nem azonosított látványosságra jutott idő.
A pékségben vásárolt helyi specialitást a kikötő parkjában fogyasztottuk el, és rövid pihenő után indultunk haza.
A kikötő melletti bazársor

2011. aug. 14.

Krk-sziget - Vrbnik

Erről a bejegyzésről kiderült, kissé elfeledkeztem róla. A négynapos horvátországi kirándulás utolsó napja.

A Krk-sziget az első sziget a Kvarner-öbölben. 1980 óta híd vezet át a szárazföldről. Látótávolságban van Fiume (Rijeka), Abbázia (Opatija), a híd lábához közel pedig az Uvala Scott üdülőtelep.

Híd a Krk-szigetre
A táj szépségét némiképp zavarja a közeli olajfinomító látványa. Gondolom, nem csak a táj szépségét rontja...

Átlátni az olajfinomítóra a híd lábától
Néhány adat a Krk-szigetről

Krk az Adriai-tenger második legnagyobb szigete.

Területe 405,25 km2 . Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200 km.

Lakossága kb. 17 000 fő.

A fő megélhetési forrást a mezőgazdaság, (szőlő- és, gyümölcstermesztés, állattenyésztés) és a turizmus jelenti.

A napsütéses órák száma 2500 óra évente.

Sok kikötőnek is alkalmas öblöt találunk a szigeten.
Nyugati része lankás, míg keleti oldalát meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi.
A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. A régi rómaiak Curicta szigetnek nevezték.

Egy utcában vagyunk

Nos, az utolsó, negyedik napon Krk-sziget szerepelt a programban.
Reggeli után indultunk, ragyogó napsütésben. A régi úton, a Magisztrálon haladtunk észak felé. Ismét megnézhettük Jablanacot, a kilátót, ahol jártunk, a kompot, ami átmegy Rab-szigetére. Utána már "ismeretlen" tájon haladtunk. Az út kanyarog, ahogy emlékszünk rá régről, keskeny is, de van egy nagy különbség. Az út szinte kihalt.
Amikor elérünk a Krk-sziget déli részéhez, kezd élénkülni a forgalom. Egyre több autó, néha már kirándulóbuszokat is látni. Szép kis települések következnek egymás után. Lassan eljutunk Crikvenica környékére.
Crikvenica után már élénkebb a forgalom, nem tűnik kihaltnak a tengerpart.
Lassan megérkezünk a hídhoz, kis pihenő után átkelünk rajta.

Fő a biztonság
A benzinkútnál már otthon érezhettük magunkat, mert a kuka ki volt kötve egy oszlophoz. Most jut eszembe, lehet, hogy nem azért, amire gondoltam,hanem a nagy szél miatt.

Átkeltünk a hídon, és rövid utazás következett. Szeptember elején szüret van Krk-en. Ahogy mentünk, több szőlőültetvényt láttunk, ahol szorgos kezek szüreteltek. Az úton több szőlőt szállító kistraktor húzta pótkocsi, és nagy teherautó egyaránt előfordult.

A parkolóból előtáruló látvány

Vrbnik volt az első célpont. A buszról a parkolóban leszálltunk, és körülnéztünk. A domb tetején szép templom áll, nem is gondoltuk, hogy pár perc múlva arrafelé vesszük az irányt. Lentről nagyon messzinek és nagyon magasnak tűnt.
A parkolóban körülnézve láttuk a szőlővel megrakott teherautókat, ahogy ügyesen manővereznek a keskeny úton.
A domboldalom modern házak állnak, amik lehet, hogy nyaralóként szolgálnak, mindenesetre furcsa volt a sok leeresztett redőny.

Vrbnik
Elindultunk előre, igazából nem tudva, hova megyünk, mert mint tudjuk, az út sohasem nehéz, vagy hosszú, mindjárt odaérünk:-)

A dombra felkapaszkodva időnként érdemes volt megállni és körülnézni. Szép táj tárult elénk. Dombok, fák, virágok, a háttérben a tenger.

Vrbnik - kilátás a tengerre

Feljutottunk a dombra, ahol a városka történelmi magja található. Megérte a sétát.
A szokásos régi, kőből épült házak, az Adriánál megszokott szűk, köves, lépcsős utcák, sok templom, virágok, pici boltok, néha szaladgáló macskák.

Lakóház

A régi és az új találkozása

Ez is az utca része

Sikátor

Csak egyesével!

Vrbnik még egy meglepetést tartogatott. Kóstoló is volt egy helyi pincészet termékeiből. Felkészültek már az ilyen kóstolókra, mert pillanatok alatt előkerültek a poharak, és mindenki megkóstolhatta a kétféle bort, és a fügepálinkát is. A kóstoló vásárlással egybekötött volt, tehát azonnal meg is lehetett venni a termékeket. Csinos kis papír üvegtartóba tették az üvegeket, ajándékozásra és utaztatásra készen.

Visszasétáltunk a buszhoz, és továbbindultunk Krk városa felé.

2011. aug. 13.

Šibenik

Šibenik a dalmát tengerparton, a Krka folyó torkolatánál fekszik. Splittől északra 80 km távolságban található.
Šibenik-Knin megye közigazgatási székhelye, az Adria fontos kikötője, környéke kedvelt üdülőhely.
Neve a horvát sib (= bozót) főnévből ered.

Šibenik érdekessége, hogy a környékbeli városokkal ellentétben szlávok alapították.
Az idők során sokszor cserélt gazdát, a XI.-XII- században a várost leigázta: Velence, Bizánc, Magyarország és a Bosnyák Királyság, majd 1116-tól végleg a Velencei Köztársaság uralma alá került.
A Velencei Köztársaság bukásával Šibenik a Habsburg Birodalom részévé vált 1797-ben.
1918-ban előbb az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.
A II. Világháború idején megszállták az olasz és német csapatok, az olasz kapituláció után a németek szállták meg a várost, majd 3 napi heves harcok után 1944. november 3-án foglalták el a partizánok.
1991-ben a független horvát állam kikiáltása után ismét harcok színtere volt.


Šibenik nevezetességei

Templomok
  • Szent Jakab székesegyház
  • Szent Barbara templom
  • Szent János templom
  • Szent Kersován templom
  • Gospe van grada templom
  • Szent Lélek templom
  • Szent Miklós templom
  • Szent Gergely templom
  • Szent Domonkos templom
  • Szent Ferenc templom és kolostor
  • Szent Lőrinc templom
Erődök
  • Szent Miklós-erőd
  • Szent Mihály-erőd
  • Szent János-erőd
  • Šubićevac-erőd
Egyéb látnivalók a sok közül
  • Városfal
  • Múzeum
  • Színház

Kirándulási lehetőségek a környéken:
  • Krka Nemzeti Park
  • Kornati Nemzeti Park
A város hivatalos honlapja: http://sibenik.hr/
Šibenik a Wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sibenik
Kornati Nemzeti Parkról:  http://www.kornati.hu/, ugyanitt Šibenikről is olvashatunk. http://www.kornati.hu/sibenik.html
A Krka Nemzeti Park honlapja: http://www.npkrka.hr/